2011. január 31., hétfő

Kiskede





A Kedei-patak völgyfőjében, a Medeséri-tető déli előterében fekszik Kiskede, a tengerszíntől 500-525 m magasságban  s tőle délnyugatra ikerfaluja, Nagykede. Mindkettő Siménfalva községközponthoz tartozik. Kaviccsal megszórt földúton Rugonfalva felől közelíthető meg viszonylag könnyen, a távolság 4,3 km.


A falu belterülete alig 36 hektár, amit túlnyomó részt fátlan dombok ölelnek körül. Tipikus útifalu a Kedei patak völgyében. 


Az első írásos feljegyzés a településről 1567-ből származik Kus Kede, Kws Kede, Kiskede névalakban.


1614-ben 15 családfőt írtak össze a faluban.


1786-ban a lakosság  162 fő.


1850-ben 176 lakós.


1941-ben 228 személy


Kiskede mint falu nagyobb település, mint Nagykede, de lakossága nem éri el a százat. 



2002-ben a népszámláláskor falunak 73 lakosa volt, ebből 71 magyar és 2 román.



, A középkorban a falu Székelyszentmiklós templomához tartozott, a reformáció korában Kiskede teljesen unitáriussá lett, Nagykedében reformátusok is maradtak.



A két Kede együtt építette a két falu közötti Templomdombra unitárius templomát. A két település egy egyházközséget alkot, amely 1816-ban nyerte el önállóságát Székelyszentmiklóssal szemben.


Hiteles adatok szerint 1723-ban már létezett a templom, 1900–ban újraépítették fából, egyszerű, sima vonalú új reneszánsz stílusban.



A régi templom festett  mennyezete, ami 1805- ben készült, lebontás után a kolozsvári EME múzeumába került. A jelenlegi templom mennyezete egyszerű  kék színű fakazettás.




A templom déli oldalára építették  a kemény cserefából készült haranglábat.
 Mindegyik oldalon két-két kör alakú ablak van vágva, mintha a torony a négy égtáj felé meresztené figyelő szemeit



 A két harangot hordozó magas süvegű, talpas, magas törzsű fatorony mindössze ötoszlopú, belső közbeeső padlószinttel, beépített lajtorjával rendelkezik.


Egy kisebb régi harang.



A nagyobb az első világháború után öntött harang.



A templom  déli falán látható
 Tiboldi István tanító, népköltészeti gyűjtő, író, emléktáblája.
...... 

"Szép a Nyikó és vidéke,
Jámbor székely szabad széke,
Szebb ott még a fűzfaág is,
Mint másutt a gyöngyvirág is."
....... 
(Tiboldi István. Nyikó mellett)



Kiskede lakói hősi halottaiknak terméskőből faragott emlékművet állítottak a templomkertben.
 Az emlékmű magassága 1,35 m.  A 2000 ben rendezett falutalálkozó emlékére kopjafát állítottak  az emlékmű mellé.



A nyeregből letekintve a falura a növényzetből kilátszó legnagyobb épület a falu iskolája.


Az első elemi iskolát 1820-ben létesítették Nagykedével közösen, ebben az iskolában tanított Tiboldi István népköltészeti gyűjtő, író.


Tanulók hiányában.évről évre nehezebb volt újraindítani az összevont I-IV osztályt a faluban, végül felszámolták az iskolát .



Ma ilyen egy osztályterem a kiskedei iskolában.


A falu lakói közül sokan a kollektivizálás után Székelykeresztúrra húzódtak.


Napjainkban olyan nyugdíjasok is vannak, akik öregségükre két otthon között ingáznak. 



 Az 1989-es rendszerváltás után visszavárta őket az időközben megüresedett szülői ház és a birtok.





A faluban a főútról ágazik el a Temető utca, a Puszta utca, és a Diafala utca.


Mezei úton juthatunk el a nagykedei  nyeregben levő unitárius templomhoz.


A faluban sok épület lakatlan vagy kihasználatlan.



Kiskedén faragott székely nagykapuval nem találkozunk.


Székely gyalogkapuból láthatunk  faragott, és...



... faragott és festett kaput is a faluban.


A falusi építkezés legfontosabb  jellegzetes épülete a székelyföldi csűr. Ezt nem minden esetben építik telekhatárra, sőt gyakran hagynak hátsó veteményeskertet mögötte.


Esős időben a falu utcái járhatatlanok.


Nem jár már erre az autóbusz, üzlet nincs a faluban. 


Sokatmondó, beszédes amit ma egy kis faluban a fényképezőgép rögzíthet, de amiről fénykép készült az egykor volt, létezett !  





2011. január 30., vasárnap

Nagykede


"Hogy a Fehér-Nyikó mentének minden falujával ismeretesek legyünk, még be kell tekintenünk a Rugonfalvánál beszakadó Kis-patak völgyébe, hol két egymás meletti völgyfőben fekszik a két Kede, Kis- és Nagy-Kede, bár ketten se igen nagyok, alig számitván 600 lakost. Az unitáriusok szerény kis fatemploma a két falu közötti Templom oldal nevü helyen fekszik magányosan; e templomról példabeszéd is van, mely a gyenge menhelyről mondja, hogy: csak olyan menedék, mint a kedei templom."
"E példabeszédet pedig ekként hallottam értelmezni, hogy egykor egy kifáradott s a vadászoktól nagyon szorongatott nyul éppen az isteni tisztelet folyama alatt bemenekült e templomba, de itt sem talált biztonságot, mert a hivek ajtót zártak, s az áhitatosságukat zavarót elcsipték."

( Orbán Balázs )



Rugonfalvától északra a Kedei –patak suvadásos völgyfőjében, szélvédett területen fekszik Kiskede ikerfalvaként Nagykede. 


Nagykede, Rugonfalva felszegi része felől, a kedei patak völgyébe vezető 38-as kaviccsal megszórt  községi földúton közelíthető meg, viszonylag könnyen.  


A falu neve régi magyar személynévből keletkezett.
( Ernst Wagner szerint először 1436-ban, Kedei János tordai főispán nevében fordult elő.) 



1505-ben Kede néven jelentkezik a forrásokban, 1567-ben Nagy Kede a regestrumban 5 kapuval szerepel.

 


1614-ben 7 családfőt írtak össze a faluban.




1868-ban a lakosság száma elérte a 427 főt.



1941-ben már csak 195 személy lakik a faluban.


A falu a 2002-es népszámláláskor összesen 25 lakossal rendelkezett, ebből 24 magyar.



A falu lakói a világháborúk hősi halottaiknak emlékművet állítottak.



Az első világháború 12 áldozatának emlékoszlopa 1926 ból.


A második világháború nagykedei áldozatainak emlékoszlopa.



A falu Felszegre és Alszegre tagolódik négy utcával: a Doktor utca, Nagy utca, Kis utca, és a Templom utca. 


A település formáját tekintve dombvidéki kis halmazfalu.


A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció korában válik unitáriussá. A szintén többségébe unitáriussá lett Kiskedével együtt építették a két falu közötti Templomdombra a  templomot.


Így a két település egy egyházközséget alkot, amely 1816-ban nyerte el önállóságát Székelyszentmiklóssal szemben. 


Hiteles adatok szerint 1723-ban már létezett a templom, 1900–ban újraépítették fából, egyszerű, sima vonalú új reneszánsz stílusban.


Kiskede lakói hősi halottaiknak terméskőből faragott emlékművet állítottak a templomkertben.
 Teteje félkör alakúra van csiszolva. Az egész emlékmű magassága 1,35 m.


A nagykedeiek kapuja a templomkerten



Emléktábla a templom falán.
Az első elemi iskolát 1820-ben létesítették Kiskedével közösen, ebben az iskolában tanított Tiboldi István népköltészeti gyűjtő, író.
......

"Szép a Nyikó és vidéke,
Jámbor székely szabad széke,
Szebb ott még a fűzfaág is,
Mint másutt a gyöngyvirág is."
.......
(Tiboldi István. Nyikó mellett)



Bejárati ajtó a templom déli oldalán.


A régi templom festett  mennyezete, ami 1805- ben készült, lebontás után a kolozsvári EME múzeumába került.


 A jelenlegi templom mennyezete egyszerű  kék színű fakazettás.



A második világháború áldozatai emlékére, márványtáblát helyeztek el a templomban is.


A templom déli oldalára építették  a kemény cserefából készült haranglábat.
. Mindegyik oldalon két-két kör alakú ablak van vágva, mintha a torony a négy égtáj felé meresztené figyelő szemeit





A fatorony ereszgerendájába az 1779-es évszám van bevésve, feltehetően ez készítésének ideje.

 A harangházat kettős idomú zsindelyezett tetősüveg fedi, a talpgerendáktól felnyúló császárfa kiálló végén gömbidom és farkasfejet mintázó szélvitorla van.



A harangláb tornyában két harang lakik.


Egy kisebb régi harang.


A nagyobb az első világháború után öntött harang.


A templom körül a kaszálatlan fűben még álló, és kidőlt sírköveket láthatunk


Nagykedéből  egy kiadósabb sétával  amelybe beleértődik a Templomoldal megmászása jutunk Kiskedébe. 


Van egy vicc, ami arról szól, hogy valami olyan, "mint a kedei anyák napja", amelyben se anya, se gyerek nincs (csak a lelkész, aki az elöregedett lakosoknak anyáknapi szertartást végez).


A faluban élő reformátusok  1890-ben református templomot építettek fából, amit 1942-ben lebontottak.



 Később a falu közepén emelkedő kistornyos imaházban tartottak istentiszteletet. Az imaház megromlott állapota miatt ma családi háznál gyűlnek össze a hívek. 


 A református egyház keretében, Nagykedében külön elemi iskola 1922-ben létesült . 1948 után mint állami iskola működött egésszen 1970-ig, akkor tanulók hiányában megszűnt. A kiskedei iskola fogatta a tanulni vágyókat.



 A faluban 1975-ig élénk kulturális élet folyt. Nagykedében  1923-ban faluházat is építettek, ahol évente színdarabos bálokat, szabadtéri táncmulatságokat, majálist, rendeztek.


A faluban régen  könyvtár is volt, sajnos a könyvek legnagyobb része a második világháború alatt elveszett.


Ma a nagyfokú elvándorlás miatt gyakorlatilag megszűnt a kulturális élet a faluban. 



A falu lakói a múlt század második felében Keresztúrra húzódtak, ahol  gyáraknál,  üzemeknél helyezkedtek  el, és ott élték le az eltelt évtizedeket. 


 A rendszerváltás után többen visszatértek az időközben megüresedett szülői házba, és most két otthon között ingáznak.


Régi felújított épületeket hétvégi háznak használnak


 Nem jár már erre az autóbusz, üzlet nincs a faluban,csak a néma csend mindenhol.
Feltűnő dolognak számít az idegen, vagy a fényképezőgép.


Nagykede, Székelykeresztúrtól hét, Rugonfalvától négy kilométerre van, mégis csendes, nyugodt hely, pihenésre kimondottan alkalmas.


Linkek

Hun-Web Linkek GobeTop
 
Share